A Csarnok – Le Parvis
Írta: Dárdai Zsuzsa
Tarbes-Pyrénées Nemzeti Parvis Színház
Korunkban a bevásárló központok a templomok szerepére pályáznak. Az emberiség egy része Isten szentélyének lélekemelő csöndje helyett, még vasárnap is e monstrumokban pörög, hogy fogyasztói lázban égve eltompítsa, elaltassa kínzó hiányérzetét.
Az emberiség másik része kulturális éhséget érez, amit a filmművészet, a zene, a tánc, a könyv, a művészeti tárgyak által kínált szellemi javak befogadásával igyekszik kielégíteni. A harmadik, szívbéli éhségről, és az azt tápláló lélekfalatokról jelenleg nem tárgyam írni, talán egy másik alkalommal adódik rá mód.
Most e kétféle: a testi és a szellemi nélkülözés egy helyen történő táplálásának ötvözetéről lesz szó, amelyet egy francia vállalkozó házaspár különös kompromisszuma hozott létre.
A férj bevásárló központot akart építeni, a feleség színházat. Na jó, szólt a férj, beépítem a vásárcsarnokba a színházat. Így is lett. Sőt, a színház mellé mozi is épült, meg táncterem, képzőművészeti központ, fotógaléria és cirkusz. A kétfajta fogyasztói magatartás egybeért és izgalmas kulturális központ kibontakozásához vezetett Franciaország Torbes városában.
Így jött létre 1991-ben a „Csarnok”, „Le Parvis„, Franciaország hetven egységből álló nemzeti színházi struktúrájának tagja. Széleskörű aktivitása folytán egyike a legfontosabb színhelyeknek az országban. A közel ezer férőhelyes, kényelmes, jól felszerelt színháztermében évente csaknem száz előadást tartanak, míg kihelyezve, Tarbes belvárosában, az Újszínházban jazz- és világzenei koncerteket, sanzonesteket. Minden évben megrendezik a Parlez-moi d?Humour fesztivált.
A Csarnok egyben:
* Kortárs Képzőművészeti Központ, amelynek hatóköre kiterjed Tarbes-ra, Pau-ra és az egész régióra.
* Fotógaléria, amely kortárs művészek munkáit mutatja be.
* Tizenöt teremből álló filmszínház-láncolat, amely a környező kisvárosok, falvak filmszínházaival együtt alkotja a Ciné Parvis 65 filmforgalmazó vállalatot. Évente rendeznek premiereket, filmfesztiválokat, közülük a legnevezetesebb a „La Toile Filante”.
A Csarnok, „Könyvek hangja” címmel irodalmi találkozásokat is szervez Pauban.
A színházi előadások, koncertek, irodalmi találkozók hírére a szomszédos megyékből is érkeznek érdeklődők. (Pyrénées-Atlantiques, Gers, Haute-Garonne), akik a közönség egynegyedét teszik ki. A Csarnok folyamatosan szervez nemzetközi kollokviumokat a kulturális magán-mecenatúra fellendítése érdekében.
Művészetpedagógiai munkássága minden működési területére kiterjed. Kiemelten foglalkozik a gyermekekkel.
* Koordinálja a színházművészeti képzést. Egy szezonban tizenháromezer gyermeket fogad iskolai előadásokon, háromezret esti előadásokon és szerda délutánonként.
* Kidolgozott egy filmművészet iránti érzékenységre nevelő programot is. A Ciné Parvis 65 tizenöt termében évente tizenhétezer gyermek találkozik a filmművészet fontos alkotásaival, és vitatja meg klubfoglalkozásokon a látottakat.
* A Csarnok jelentős együttműködést folytat a környék egyetemeivel, évente mintegy kétszázezer diáknézőt fogadott.
A képzőművészeti központ vezetője a nagyszerű szakember Odile Biec, aki 2000-ig az Espace de l’Art Concret igazgatója volt. Ezen a munkahelyen is folytatja színvonalas művészetszervezői, kritikusi munkásságát. Továbbra is szem előtt tartja a geometrikus művészet fontosságát, és bátor, izgalmas kiállításokkal, előadásokkal, konferenciákkal, pedagógiai munkával minőségi kulturális küldetést valósít meg.
Nos, Kedves bevásárlóközpont építő magyar nagyvállalkozók, Önökön a sor, hogy kulturális, művészeti érdeklődéssel és tennivágyással megáldott feleségükkel együttműködve, Magyarországon is megteremtsék a kulináris élvezet és a kulturális éhség kielégítésének ilyetén formáját.