Hommage Gorinnek a MADI-tól (FR)
Kiállítás Jean Gorin (1899-1981) születésének 100. évfordulóján
Château de la Groulais BLAIN (F), 1999. július 3. – október 3.
„Az igazi művészet, legyen az tegnapi vagy mai, legyen az konstruktív, ferde ritmusú vagy derékszög, láthatatlan vagy sem, csak akkor fog valóságos értéket képvielni, ha visszatükrözõdik benne az adott kor mélysége” (Jean Gorin, 1968).
Albert Jean Gorin 1899. december 2-án született Saint-Emilien-de-Blainben (Loire Atlantique). Szülei 1910-ben a nem messze fekvő Nord-sur-Erdre-ben telepedtek le. 1913-tól 1922-ig Jean Gorin a nantes-i l’ Ecole des Beaux-Arts hallgatója volt. Expresszionista munkákat készített, mígnem Gleizes kubista elméleteinek hatása alá került. Ez az után történt, hogy 1925-ben megtekintette Párizsban az „Arts Décoratifs” Kiállítás „l’ Esprit Nouveau” pavilonját.
Első, tisztán absztrakt kompozícióinak dátuma is erre az évre esett. 1926-ban felfedezte a neoplaszticizmust, amely mélyen megérintette. Művészeti útkeresése végképp révbe ért, amikor Párizsban találkozott a neoplaszticizmus legnagyobb alakjával, Mondriannal és Michel Seuphor-ral (1926-27). Az ezt követő években Gorin alkotásain világosan nyomon követhető Mondrian hatása.
1930-ban készítette első neoplasztikus reliefjeit. Még ugyanebben az évben részt vett a Seuphor és Torres García által alapított Cercle et Carré „történeti” kiállításán, és nagy lelkesedéssel csatlakozott a csoporthoz.
1932-ben elutazott a Szovjetunióba, hogy felfedezze magának Malevicset és a rendkívül kreatív konstruktív építészetet. Utazása során találkozott Gabóval és Domelával Berlinben.
Ugyancsak 1932-ben csatlakozott az Abstraction-Création geometrikus művészeket tömörítő csoporthoz, amelynek egyik fő szervezője lett. 1937-ben Gorin eladta a Nord-sur-Erdre-ben található házát, munkáinak egy nagy része tönkrement, és a Párizshoz közeli Vésinetbe költözött. 1938-ban részt vett az amszterdami Stedelijk Múzeumban megrendezett „Art d’ Aujourd’ hui” kiállításon.
Időközben művészetében kialakult egyfajta távolságtartás Mondrian művészeti hatásával szemben, és reliefje lassan átalakultak valóságos murális szobrokká. Mondrian neoplaszticizmusa csak a horizontális és vertikális vonalak használatát fogadta el. Gorin, a szigorú szabályozottság mellett munkáiban használta a kört, majd a görbe vonalat is.
Vésinet után Grasse-be (1947), Nizzába (1950), Le Perreuxba (1956) és végül Meudonba (1962) költözött.
Annak ellenére, hogy Gorin az évek során nagyon sok kiállításon részt vett, országos és nemzetközi ismertsége és elismertsége csak retrospektív kiállítás-sorozata után következett be: Musée des Beaux-Art (Nantes, 1965), Stedelijk Múzeum (Amszterdam, 1967), Centre National d’ Art Contemporain (Párizs, 1969), a Grenoble-i és Saint-Etienne-i múzeumok (1973). Jean Gorin életének utolsó retrospektív kiállítását 1977-ben rendezte meg Nantes-ban a Musée des Beaux-arts. Gorin 1981-ben Niortban halt meg.
(Fordította Dárdai Zsuzsa)